Így nyár közepén már javában tart a strandszezon, mindenki sütkérezik a forró nyári napsütésben és kipiheni a fáradalmait. Érdemes figyelni a bőrünkre, naptejet használni, mert a Napnak óriási ereje van, könnyen leéghetünk, vagy hőgutát kaphatunk. Szerencsére a bőrünkben sok pigmentsejt található, hiszen azok megvédenek minket a napégéstől és végül csodás, napcsókolta bőrünk lesz. Egyes embereknél azonban ez egészen máshogy van, ugyanis vitiligo-juk van.
A vitiligos embereknél a bőrben található melanin felszívódik, így az érintett területeken fehéres foltok alakulnak ki. A melanin felelős szemünk, hajunk, bőrünk színének kialakításáért, ám a vitiligos betegeknél az ezt termelő melanocyták működése ismeretlen okokból leállt. A kutatóknak több elmélete is van, de megegyezés még nem született a kérdésben.
A lehetséges magyarázatok egyike, hogy a szervezet egyfajta autoimmun folyamatként, valamilyen oknál fogva megtámadja a melanocytákat és idegen sejteknek gondolván elpusztítja azokat. Ám néhány esetben a vitiligot egyszeri esemény okozza, mint például napégés, emocionális stressz. Olyan esetet is feljegyeztek, hogy melanoma következtében jelentek meg a tünetek. A vizsgálatokból kiderül, hogy sokkal nagyobb a betegség kialakulásának valószínűsége azokban a családokban, ahol már korábban is előfordult, tehát valamiféle öröklődést fedezhetünk fel ezzel kapcsolatban.
Legszembetűnőbb tünete a formátlan fehér foltok a test bármely területén, leggyakrabban viszont ezek a foltok a fénynek kitett helyeken alakulnak ki, mint például a kezek, a karok, a lábak, a lábfejek, az arc és az ajkak. Kevésbé gyakori tünetei a szőrzet korai őszülése, a retinán található pigmentvesztés, színeltérések és a szájnyálkahártyán is kialakuló fehéres foltok. A foltok általában ugyanakkorák maradnak, de előfordulhat növekedés is.
Három megjelenési forma jellemzi a vitiligot. Az első a generalizált, mikor az egész testen megfigyelhetőek a kiterjedt foltok, melyek gyakran szimmetrikusan helyezkednek el. Második formája a segmentális, melynél a foltok kiterjedése csupán a test egyik felére koncentrálódik és a mérete is sokkal kisebb az előző típushoz képest. A harmadik pedig a fokális, ez a legenyhébb, ha lehet ilyet mondani, ugyanis ilyenkor csak egy, vagy pár folt jelentkezik a bőrön.
Bármely életkorban kialakulhat a betegség, mégis leggyakrabban 10 és 30 éves kor között jelennek meg az első tünetek.
Érdekes, hogy a vitiligo esetében gyakran nincs is szükség kezelésre, ám ha mégis, úgy annak beállítása 6-18 hónapig is eltarthat. Több módszer is létezik, így gyakran kísérletezni kell, mire legmegfelelőbbet találják meg, ezek a következők:
· A helyi kortikoszteroidos kezelés, melynél a kortikoszteroidok segítik a bőr repigmentálódását, másnéven újrapigmentálódását. Ez akkor a leghatásosabb, ha a kezelés a betegség korai stádiumában történik. Igen hosszú folyamat, mire megfigyelhető lesz a változás a bőrön, akár három hónapba is beletelhet. Az ilyenfajta kezelésnél fontos a rendszeres, gyakori megfigyelés az orvos részéről, hogy a lehetséges mellékhatásokat, – mint például striák, vagy atrophia kialakulása – idejében észlelje és közbeavatkozhasson. Sokszor kiegészítő kezelésként D-vitaminszármazék szedése javasolt.
· Másik gyógymód a helyi immunmodulátorok használata, melyek tacrolimust és pimecrolizmust tartalmaznak. Ezeket akkor javasolt használni, ha a vitiligo a nyakon, illetve arcon jelentkezik. Az ott kialakult foltokra ajánlott, ugyanis ezen anyagoknak kevesebb és enyhébb mellékhatásaik vannak, mint az előbb említett kortikoszteroidoknak. Ám mégis, e krémek alkalmazásakor megnőhet a lymphomák és egyéb bőrdaganatok kialakulásának kockázata.
· A psoralen és UVA (PUVA) fénykezelés is egy lehetséges út, mely fotokemoterápiás kezelés, két formája létezik: krém, illetve tabletta. Előbbinél 30 perccel a kezelés előtt be kell kenni a bőrt a psoralen krémmel. Ez akkor javasolt, ha az érintett bőr a teljes testfelület kevesebb, mint 20%-a. Sajnos a psoralen fokozza a bőr fényérzékenységét, így mellékhatásai a napégés, bőrhólyagosodás. Utóbbi eset, tehát a szájon át bevehető tablettával történő kezelés akkor indokolt, ha a testfelszín több mint 20%-án találhatóak foltok. A gyógyszert két órával a kezelés előtt kell bevenni, heti 2-3 alkalommal. Mellékhatásai a szédülés, hányinger, viszketés, abnormális hajnövekedés illetve a szem esetében a cataracta, vagyis a szürkehályog.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kezelési módok 10 éves kor alatt nem javasoltak.
· Másik mód még a Narrowband, tehát szűk spektrumú UVB és az Excimer lézer. Az előbbi hasonló az előzőleg leírt PUVA-hoz, hetente háromszor szükséges a kezelés. Utóbbi csak kis kiterjedésű vitiligo esetén javasolt.
Ezeken kívül kutatások folynak újabb kezelési módszerek fejlesztésére. A vitiligot egyelőre tehát csak kezelni lehet, végeleges gyógymódot még nem találtak rá. Társbetegségek is kísérhetik, mint például pajzsmirigybetegség, savhiányos gasztritis, Diabetes mellitus, Addison kór és Anaemia perniciosa.
Talán kevésbé ismert tény, hogy sok híres ember is vitiligo-s volt, mint például Michael Jackson. Mint tudjuk, nem is egy plasztikai műtéten esett át, azonban bőrének fehérsége nem az effajta beavatkozásoknak volt köszönhető, hanem a vitiligonak. Emiatt állandóan kesztyűben és arcát eltakarva mutatkozott a nyilvánosság előtt.
Egy másik érdekesség, hogy manapság a modellek között is van egy-két vitiligos nő, akik nemhogy szégyellik betegségüket, egyenesen büszkék rá és mutogatják foltjaikat, szépnek tartják magukat és valóban azok is. Egyáltalán nem kell szégyellni a testünk elváltozásait, semmivel sem leszünk kevesebbek ezektől.
Mások úgy próbálják meg elfogadni a betegséget, hogy körbetetoválják a foltjaikat, így kiemelve azokat. Rendkívül gyönyörű képek születnek. Sokan félnek a vitiligos emberektől, nem értik, mik ezek a foltok rajtuk, azt hiszik, fertőző. De azért, mert valamiről nem tudjuk, hogy mi, még nem kell megijedni tőle, bár tudom, az ismeretlen ijesztő tud lenni. Ám, ezeknek az embereknek, – mint mindenkinek – rosszul esik, ha furcsán néznek rájuk. Ezért inkább bátorítani kell őket, hogy elfogadják magukat olyannak, amilyenek.
Blatniczky Anna
